Hírek



A leghűségesebb város tisztelegve Széchenyi emléke előtt, soproni szobrán magyarul, németül, horvátul és angolul kőbe véseti a hazaszeretetről vallott gondolatát.

„A hazaszeretet azon szent láng, melyért, bármily gyermeki érzelemnek gúnyolják is azt a világ hidegen számító cosmopolitái, nincs mit pirulnunk, mert a legtöbb magasztos cselekedet mégis innen vette, innen veszi, és innen fogja venni a Földön eredetét.

(részlet Széchenyinek 1846-ban, az Akadémia decemberi ülésén elhangzott beszédéből)

Célunk Széchenyi szellemén keresztül felhívni mindannyiunk figyelmét a hazaszeretet fontosságára, amit betűvédnökségi programunkon keresztül kívánunk elérni.

Debrecen – Több mint 500 milliárd forint jut a térség gazdasági fejlesztésére és foglalkoztatási helyzetének javítására az elkövetkezend? 7 évben. A többi között err?l és a vidékfejlesztési struktúra f?bb elemeir?l volt szó azon a konferencián, amelyet szeptember 23-án a Megyeháza Árpád termében rendeztek.

„A vidék él és élni akar. A vidék meg akarja mutatni magát. Vidék nélkül nincs város, s?t f?város sem” –ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a megjelenteket Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgy?lés alelnöke, aki bevezet?jében kiemelte, fontos, hogy a kormányzat ezt felismerte, és az ügy mellé állt. Nem véletlen, hogy a Megyei Önkormányzat intézményfenntartó szerepb?l intézményfejleszt?vé vált, arra fókuszálva, hogy minél több fejlesztési forrást hívjon a térségbe.

Konferencia a Megyeházán

Konferencia a Megyeházán

 

fókuszban a helyi gazdaságfejlesztés címmel Borbély Mátyás, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tervez?-elemz?je tartott el?adást. Kiemelte, hogy a program keretében tudatos, öngondoskodásra képes térségi közösségek létrejöttét szeretnék támogatni. Ezekre a projektekre a 2014-2020 közötti id?szakban 1223,5 milliárd forint jut, amelyb?l 500,8 milliárdot a térségi gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatási helyzet javítására fordítanak.

Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Hajdú-Bihar megyei referense a hálózat tevékenységét mutatta be. Az MNVH feladata, a vidékfejlesztésben érdekelt információs és együttm?ködési hálózatok szervezése. A megyei referens arra biztatott, hogy minél többen regisztráljanak a szervezetbe, hiszen számos vidékfejlesztési pályázat csak regisztrált tagok számára elérhet?. Az 5000 f?nél kisebb lélekszámú, tanyás térségek például pályázhatnak a tanyagondnoki szolgálat ellátására, gépjárm?-beszerzésre, amely az ott él?k életmin?ségét nagymértékben javíthatja. Ezek a pályázatok várhatóan 2013 novemberében jelennek meg.

Jantyik Zsolt, a Nemzeti M?vel?dési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodájának vezet?je, és a Debreceni M?vel?dési Központ igazgatója rámutatott, hogy vidéken nem sok értelme van az infrastrukturális fejlesztéseknek, ha nem kapcsolódik hozzájuk közösségfejlesztés is. Az utóbbi id?szak egyik legjobb kormányzati döntésének nevezte a hungarikum törvény megalkotását, amely abból az alapgondolatból indul ki, hogy minden közösségnek megvannak a maga értékei. A helyi értékeket a helyi közösségek határozzák meg, a helyi értékek megyei, határon túli, majd nemzeti értékekké adódnak össze.


Bocskay József, a Magyar Hajdúk Szövetségének elnökhelyettese a szociális szövetkezetek lehet?ségeit mutatta be a megyei gazdasági életben. A 2014-2020 közötti id?szakban kiemelt támogatásban részesülnek a szociális gazdaságok. A cél, egy olyan dolgozó réteg kialakítása, kik jelenleg inaktívak. Segíteni kívánják ?ket, hogy önellátóvá, vagy kisvállalkozóvá váljanak. Az Európai Unió és a Magyar Állam együttesen támogatja a szociális szövetkezeteket, amelyek létrejöttéhez minimum 7 ember szükséges. Jelenleg több mint 1000 m?ködik az országban és folyamatosan gyarapodnak. Az „Adj helyet a helyinek!” – mozgalmon belül létrehoznak az ország közel 80 településén helyi termékeket értékesít? pontokat. Debrecenben beindítják a Megyei Hangyabolyt, amelybe az önkormányzatok delegálhatnak helyi termel?ket.

Dr. Nagy József, Bükk Mak Leader HACS az energetikai önellátásban rejl? lehet?ségeket ismertette. Borsodban már 40 településen használnak a Leader csoport által el?állított energiát, amely a szél, víz, biogáz és napkollektor üzemeltetéséb?l származik. A Bükk Mak Leader HACS-csal stratégiai szerz?dést kötött a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia.

A helyi gazdaságfejlesztés támogatására helyi pénzt, helyi fizet?eszközt hoztak létre Hajdúnánáson, amelyet Bocskai Koronának hívnak. Err?l dr. Kiss Imre, Hajdúnánás jegyz?je beszélt. A világon ma kb. 5000 helyi pénz, közösségi pénz létezik. Hazánkban Hajdúnánás a harmadik település, amely kibocsátja saját fizet?eszközét, a Bocskai Koronát. A Bocskai Korona egy olyan 100 százalék forintfedezettel rendelkez?, a Hajdúnánási Holding Zrt. által kibocsátott – utalvány, fizet?eszköz, amelyet még kizárólag Hajdúnánáson, a hivatalos elfogadóhelyeken lehet felhasználni. Fizetések sorozatát lehet lebonyolítani vele, ett?l válik „helyi pénzzé”. A közelmúltban született megállapodások eredményeként a volt hajdúkerületi városok közrem?ködésével a megye egészére kiterjesztik a Bocskai Koronát.

 

A kezdeményezés rendszerének célja és szerepe, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, szolgáltatással. Amennyiben a Korona beépül a helyi lakosok mindennapi életébe, akkor azon er?források egy része, amelyek eddig a településr?l kiáramlottak, most helyben maradnak, így er?sítik a város és az ott él? emberek gazdasági helyzetét. Ahhoz, hogy ez a kezdeményezés hosszútávon elérje célját, valódi összefogásra van szükség.

Forrás: http://www.dehir.hu/

 

A Bocskai Korona az egyik f? támogatója a 2015-ös hajdúnánási  Szendrei
József Városi Teremlabdarúgó bajnokságnak. 

A Bocskai Korona is téma volt az Újratervezés – 2015 címmel megrendezett országos városmarketing konferencián.

A konferencia apropója az volt, hogy 2014-2020 között újabb pályázati források állnak az önkormányzatok rendelkezésére, amelynek felhasználása jelent?sen meghatározhatja egy település vezetésének politikai t?kéjét, politikai népszer?ségét.
 
Dr. Horváth Tibor vezérigazgató úr el?adása a helyi pénz bevezetésér?l.